A PSZÁF elnökének egy nyilatkozatára figyeltem fel: nol.hu

Eszerint végtörleszteni nem lehet devizában, ami két dolgot jelenthet:

1. Nem engedik meg, hogy a végtörlesztéskor a pénz egy részét (a 25% körül várható "önrészt") forintban, a többit euróhitelben törlessze az adós, amire törvényi lehetőség van, és ami lehetővé tenné, hogy továbbra is alacsonyabb kamatot fizessen, a forint esetleges erősödéséből pedig profitáljon. (Hiszen akár 30 évre adósodik el a kigondolt séma szerint - nehogy már annyi idő alatt ne erősödjön a forint!)
Nem beszélve arról, hogy az illetőnek lehet, hogy devizában van elég pénze ahhoz, hogy a devizában nyilvántartott hitelt törlessze: akkor most ő vegyen forintot, amit a bank majd újból elad, hogy devizához jusson?
Jó, az világos, hogy az 5 ezer CHF értékű kintlévőséget nem lehet 180 forintos árfolyamon átszámolni forintra és piaci árfolyamon kifizetni ezt az ellenértéket devizában - de ez nem kiskapu, ez szimpla pofátlanság lenne. Meg lehet próbálni, de minek?
Ha valaki tényleg olyan helyzetben van, hogy például külföldön élő családtagtól, baráttól  kaphat éppen kölcsönt a szabaduláshoz, így kénytelen lesz megvárni a 2012-t, és akkor készpénzben kifizetni, bár akkor arra már semmiféle garancia nem lesz, hogy nem lesznek előtörlesztés miatti terhek. (Most minden költséget a banknak kell viselnie. Elvben. A szükséges bizonylatok beszerzési költségei nyilván az adóst terhelik, és hosszú a lista.)

2. Az akció lényege:

- a külföldi bankokkal való kibabrálás
Ha ugyanis a külföldi bank devizaforrásból adta a kölcsönt, akkor veszteséget is el kell számolnia a befolyt összeg és a fennálló kötelezettség közötti különbség mértékében, elmaradt kamatjövedelme is lesz, ráadásul vagy forinthitelt kell nyújtania, vagy ügyfelekről kell lemondania. (Úgy tűnik, az Erste már döntött, de a többiek még kitartanak.)

- egy valóban hibás termék eltüntetése szem elől
Aki ezek után is marad ebben a szerződésben, egy szót nem szólhat - a lehetőséget megkapta, az ő felelőssége, hogy nem élt vele.
Mindenesetre érdekes, hogy a "deviza alapú" hitelről van csak szó a vonatkozó törvényben, a devizahitelekről nincs. (Persze a lakosság körében igen kevesen vettek ilyet igénybe, és nyilván olyanok, akiknek van devizaforrásuk.)

Szaporodnak azonban a jelek arra, hogy egyéb buktatók is vannak.

Itt van mindjárt a költségek kérdése, amiről jó összefoglalót ad a Pénzcentrum - egy kis kalkulátorral bárki megnézheti, mire számíthat. Nem sok jóra.

Még cifrább, hogy az ATV-re hivatkozva (ahol ennek egyébként nyomát se találtam) olyan hírek kaptak lábra, hogy egyes bankok nyilatkozatot akarnak aláíratni, amely szerint az EU elmarasztaló döntése esetén az árfolyam-különbözetet utólag vissza kell fizetni. (Nem hiszem, bár kizárni nem tudom: az dupla bevétel lenne a banknak, csak az tulajdonképpen nem kizárt, hogy bank és ügyfele speciális konstrukcióban állapodjanak meg - aztán, hogy mi a speciális, mi nem, azt a felek közösen állapítják meg, és "mint akaratukkal mindenben egyezőt, aláírják"...)

További gond azonban az, hogy a bankok hitelközvetítőiből most hirtelen vámszedő lett. (Egész pontosan: a szegénység vámszedője. Érdekes állítás egy bankvezértől.)

Csakhogy az elmúlt évtizedben 10-15 ezer (nagyon kicsi) kisvállalkozó - többnyire vállalkozónak maszkírozott munkanélküli - élt meg abból, hogy ügyfeleket hajtott fel a bankok számára, termékeket kínált a lakossági ügyfeleknek (sokszor ingatlanpiaci közvetítéssel együtt végzett tevékenységként).
Ha jól végezték a munkájukat, és néhány ügyféllel tartós, jó kapcsolatot építettek ki, akkor miért ne profilírozhatnák át magukat - arra a kis időre - hitelkiváltó termékek specialistáivá? Miért ne nézhetnének körül a bankpiacon, vannak-e kellemesebb termékek? Miért a devizahitelesnek kell (úgy is, mint pénzügyi analfabétának) az év végéig feltérképeznie az ezzel kapcsolatos összes lehetőségeket? (Közben azért a karácsonyi bevásárlás is legyen meg!)

Röviden:
miért tiltotta meg a vonatkozó jogszabály, hogy a közreműködők bármiféle díjazásban részesüljenek? (Tessék mondani, az ügyvédek és az adószakértők se kaphatnak díjazást? Mert azért lehetnek olyan vonatkozások, amelyeket velük mindenképpen meg kell tárgyalni...!)

Szóval az ügyfél sem kérhet tanácsot, a saját pénzén? (Mert a jogszabály a díjazást tiltja, tárgyi hatállyal.) Ez azért sajátságos. (Biztos, hogy a kormány tisztában van azzal, mi is a piacgazdaság?)